Hidd el nekem, hogy ilyen alapon vannak más kódolt célok is. Öröklöttek, amit a DNS hord. Ettől még nem a Tiéd. Valaha, valaki a múltban szerette volna megélni azt a valamit, ami nem sikerült neki. Ottmarad a sóvárgás által táplálva az energiája az illető dns-én és így már át is adja, örökíti. Ezáltal Te minden igyekezeteddel azon vagy, hogy beteljesítsd. Cserébe természetesen Te is kapsz valamit a felmenődtől. De ettől még nem magadat éled, hanem valami mást, valaki mást.

És bizony a világunk folyamatosan változik, azon belül is minden emberhez tartozik egy másik világ, különböző fejlődési szintekkel, más megélésekkel. Van egy evolúciós fejlődésünk is, ami által mást kínál az élet a választható tapasztalásként, ami ráadásul fejlődik, bővül, sokasodik. Éppen ezért nagyon fontos lenne, hogy megvizsgáld, ki az, aki beszél belőled? Kié a gondolat? És ha nem a sajátod az a vágy, akkor mi a Tiéd?

Hogyan lehetne ezt előhívni? A kíváncsiság erejével.

Gondolj bele! Az egész fejlődésed azzal indult, hogy miután már alaposan megnézegetted a kiságyad felett forgó zenélő színes plüssfigurákat, meg akartad érinteni, majd megmarkolni, hogy milyen. A kíváncsiságod adott erőt ahhoz, hogy mozdulj. Forogj, kússz, mássz, felülj, elindulj. A kíváncsiság miatt vettél mindent a szádba, mert az ízét is tudni akartad mindennek.

Mit gondolsz hova lett ez a gyermeki kíváncsiság, ami felfedeztette veled a világot? Ami által nyitott és befogadó voltál mindenre? Hova tűnt és legfőképp miért? Ezek fontos kérdések, amelyeket dolgozz ki magadból.

Az embert a kíváncsiság viszi előrébb. Így javaslom, hogy használd ezt a minőséget, mint energiát. Tedd föl magadnak a kérdést: Mi az a minden, amire kíváncsi vagyok? És aztán formáld célokká. A céloknak nagyon fontos szerepe van az életünkben, még fontosabb, hogy az önmagadét valósítsd meg. Hívjuk inkább Szíved Vágyának, mert az motivál, mozgat és fókuszáltan tart.

Beleérzel, hogy mi a szíved vágya igazán, majd kidolgozod írásban, jelen időben, a szabad akarat tiszteletben tartása mellett.

1. Mit akarok igazán?

2. Miért akarom?

3. Mikorra akarom? – Pontos dátummal.

4. Ki/mi van mellette? Ki/mi van ellene?

5. Milyen az illata?

6. Milyen a tapintása?

7. Milyen a hangja?

8. Milyen az íze?

9. Milyen a színe, mérete?

10. Milyen érzés?

11. Készen vagyok-e a be/elfogadására?

Ha beszélsz a céljaidról, az 30-40%-al támogatja a megvalósulásukat. A vizualizáció 50%-al hat, ezért

jó, ha vision board-ot is készítesz. Ha a Mindenség Teremtőjével manifesztálsz, akkor 80-90%-ig

biztos, hogy meg is érkezik, el is éred, amit szeretnél. Ezért a következő lépés, hogy a Mindenség Teremtőjének teréből és energiájából manifesztálod a vágyaidat.

Ha ebből a Térből, a Létezés Hetedik Síkjából teremtesz, nem kell adnod cserébe. Nem kell abban a formában megfizetni mindennek az árát, ahogyan azt eddig tapasztalhattad mindig is az életedben.

Manifesztálás után engedd el, és engedd be, amiket összeírtál. És már előre légy mindazért hálás, ami egyértelműen a Mindenség Teremtőjétől áramlik Feléd.

Szeretettel: Annamari

Én követtem el ilyen súlyosnak tűnő hibát. Egy este, mikor a fiam öt éves volt, hagytam, hogy megnézzen egy filmet, amit én korábban már láttam. Borzalmasan nagy lelki trauma volt anno felnőttként nekem is. Mégis, ott ültünk este a TV előtt, elkezdődött a film, és… Most mondhatnám, hogy egyedül neveltem, fáradt voltam, nem volt erőm felállni a TV elől, mondhatnám, hogy bár tudom, hogy este nem hozunk döntést, mert a sötét nem segít világosan látni, én ott mégis hoztam egy súlyosat. Hagytam, hogy megnézze azt az Ő számára igazi lélekromboló filmet.

Remegett a félelemtől. Eltakarta a szemét, belém bújt, hogy ne lássa. Sírt, nyöszörgött… és én hagytam. Egy megmagyarázhatatlan okból jónak ítéltem meg. A Jézuska akkor még csak a karácsonyfát, szeretetet és a meghittséget jelentette a születésnapjával, akit „meghívtunk” az ünnepi asztalhoz a Szentestei vacsorára. És immáron innentől brutalitás, szenvedés és kínzás is társult a legendás angyali lényhez.

Elrontottam. Nagyon. Hibáztam. De nagyot. Legalább is sokáig marcangoltam magam emiatt a rossz döntésem miatt. Most már értem a miérteket, így tízen-egynéhány év távlatából, és ami a lényeg, tudom a megoldást! Bármit lehetséges kijavítani, bármennyire is tűnik könyörtelenül megváltoztathatatlannak, rögzültnek a múlt.

Minden azzal kezdődik, hogy megbocsájtasz magadnak. Azt gondolod, hogy véletlenül történt, ami történt. Hát, nem. Minden okkal van jelen az életedben, és mindennek értelme van.

Tudod a közmondást: minden rosszban van valami jó. És tényleg! A szemléleted kell megváltoztatnod. Ha minden okkal történik és értem van, akkor ebben és ebben a zajlásban, ami épp történik, mi a jó nekem?

Felmerülhet a kérdés Benned, hogy miért azt vizsgálom, hogy Neked mi a jó, hisz épp arról beszéltünk, hogy hibáztál a számodra kedves személynek, aki a kincs, a minden az életedben? Azért, mert minden Belőled indul. És, ha Belőled indul, akkor csak Te vagy képes változtatni rajta. Ennek a legfontosabb feltétele a felelősségvállalás. Na de nem csak a saját oldaladról igaz az állítás, hanem az érintett oldaláról is.

Ahhoz, hogy változtatni tudj bármely múltban történt eseményen, ismerd el a saját felelősséged, bocsáss meg magadnak. Szemléld azzal a szándékkel a helyzetet, hogy megvizsgálod, mit nyertél belőle és engedd el a rossz érzéseket, fájdalmakat. És, köszönd meg a másik félnek, hogy a partnered volt abban, hogy fejlődj. Mindez nagyon fontos. Addig, amíg nem így történik, újra és újra futod a köröket, mindig ugyanazzal a vágyott tanulnivalóval, csak épp a szereplők változnak.

Ne cipelj sebeket, és ne is gyárts belőlük többet. Szükséged van még több szenvedésre? Ugye, hogy nem! Inkább fejlődj a boldogságból.

Szeretettel: Albert-Bernáth Annamari

A lányom szerelme egy olyan kisfiú a suli évfolyamáról, aki szintén nagyon szerelmes a lányomba. És ezt a legkifinomultabb emberi érzést annak teljes örömével és gyermeki őszinteségével élik. Minden nap suli után találkoznak a játszótéren annyi ideig, amíg mi anyák bírjuk a hideget, miközben őket a szerelem tüze melegen tartja.

A minap egy kicsit más volt, mint a megszokott, mert a randi a mi házunkban volt. Elautókáztunk Natasával a kisfiúért. Már a kocsiban megbeszélték, hogy mennyire hiányoztak egymásnak és mindketten azt kérdezgették otthon, hogy mikor lesz már vasárnap délután három?  A kisfiú készített szombaton az anyukájával a Natasának süteményt, engem pedig egy csokor virággal lepett meg a vasárnap nálunk töltött délutánért és a vacsiért. A férjemmel figyeltük, hogy mi fog történni, és bizony meglepetten néztük végig a délutánt egyik ámulatból a másikba esve.

A gyerekek egész délután beszélgettek, játszottak. Kimentek a kertbe tollasozni. Egyszer csak arra lettem figyelmes, hogy táncolnak a kertben. Társas táncolni tanította a lányomat ez a drága fiatalember, miközben Natikám ragyogással az arcán hangosan kacagott. Figyeltek egymásra. Együtt voltak. Egymással törődtek. A kisfiú mindenhol maga elé engedte a lányomat azzal, hogy „hölgyeké az elsőbbség”. A szívemben teljes nyugalommal, a háttérből követtük a történteket.

Az első szerelem… Milyen fontos tapasztalás. Emlékszem az enyéimre. Azért a többes szám, mert mind plátói volt és fájdalommal teli. A kölcsönösség 16 évesen talált rám. De addigra átestem egy erőszakon.

Tisztán emlékszem arra az éjszakára, amikor felkeltett éjjel egy hang, hogy „él már az a kisfiú is, aki bántalmazni fogja a lányomat.” – mondta.  Meg is mutatta a barna fürtös kis fejecskéjét….  Natasa akkor 3 éves volt. El tudod képzelni mit éreztem, ugye? Undort, gyűlöletet, sőt, erőt, hogy akár ölni tudnék a lányomért. És hálát! Azért, hogy van a kezemben egy módszer, hogy dolgozhatok mindazon, amit láttam és éreztem. Dolgozhatok a hitrendszereimen. Ugye egyértelmű, hogy motivált lettem? Hányan esnek abba a csapdába, hogy magukért nem, de a szemük fényéért, a gyermekeikért meg nagyon tudnak gürizni ezerrel. Amivel nincs baj, csak jó felismerni, hogy enélkül is lehet.  

Én is dolgoztam magamon. Éveket. Azokon a mintákon, hitrendszereken dolgoztam, melyek miatt anyámat verte az apám. Azokon a hiteken, melyek lehetővé tették, hogy apám és anyám bántsanak engem. Testileg és lelkileg. És tudod, a világ minden változást megmutat. Amit szintén nem biztos, hogy magadon vagy az életeden észreveszel, de a gyerekeid megmutatják neked a rengeteg változást. A drága Natasám megmutatta nekem. Volt értelme a sok önmunkának. Látom az eredményét az Ő valóságának lekövetésével is. Hálás vagyok érte. És nyugodt, mert ez a jelen valóság sejtet egyfajta bizonyosságot az Ő jövőjével kapcsolatban. Amiben már nem az a minta, mint az enyémben volt.  Köszönöm Istenem!

Amikor Isten megteremtette az embert a maga képére és mására, akkor elképzelhető, hogy nem a külsejére, hanem a minőségeire gondolt? Például, a „legyen” szándékával teremteni, mint Ő. Vagy, akár a gondolat erejével gyógyítani.

Na de nézzünk a Teremtő megmutatkozásaira – a ThetaHealing szempontjából – hétköznapibb példákat: A kristályokat és a belőlük készült ékszereket megannyi ember használja, viseli  azzal a szándékkal, hogy az adott ásvány/kristály információs erejét használja. Gyógyítani az étellel is tudunk, nem véletlenül ez az alapja a Hippokratészi eskünek is. A gyógyteák évszázadok óta sem tudják elveszíteni népszerűségüket a hatékonyságuk okán. Attól még, hogy hallani sem akarsz róla, vannak olyanok, akik az elhunyt szeretteinkkel képesek kapcsolódni. Nagyon sokan beszélnek az angyalokkal, a teljes hierarchikus rendet tekintve, fényből és árnyékból egyaránt. Nézz a Youtube-on Dynamo videokat. A férfi erősen feszegeti az emberi elme határait, hogy mi mindenre vagyunk képesek a törvényekkel való együttműködések kapcsán. Ez így mind a Mindenség Teremtőjének tapasztalása. A hét sík összessége. Mindegyiket tapasztalod nap mint nap.

A teremtés minden létező sajátja. Mindegyik síkkal képes vagy teremteni.

Volt, akit megijesztett az a tény, hogy én folyamatosan tudatosságra törekszem, élvezve ennek hatását, és ez a pillanatról pillanatra történő valóság teremtés. A hölgy attól rémült meg, hogy Neki nem lehet ehhez joga, mert talán ez visszaélés az erővel, ha azt teremti, amit tapasztalni szeretne.

Az nem túl hatékony, ha csak időnként nézel fel, amúgy pedig behunyt szemmel létezel. Akár tudatosan, akár nem, mindig teremtesz. Amikor nem vagy tudatában a teremtéseidnek, passzívan teremtesz. Ilyenkor érzed azt, hogy az élet történik Veled és Te csak elszenvedője vagy, akinek nincs hatása a saját sorsára. Pedig ez nem igaz! A Teremtő ezen az alapon hozott létre bennünket a saját hasonlatosságára, hogy úgy teremtsünk, ahogyan Ő. Azonnal, és bármit!

Bíztatnálak arra, hogy azt a sok mindent, amit eddig elsajátítottál, ültesd át a gyakorlatba. Ha pedig nem tanultál túl sokat, jusson eszedbe, hogy sosem késő elkezdeni bármin változtatni, akár tanulni is. Nem véletlenül van a mondás: a jó pap is holtig tanul. A fejfáján pedig az áll: tanulmányait befejezte – én hozzá tenném még, hogy – erre az életre.

Szeretettel: Annamari

Aztán akkor ott, 21 évesen, amikor 2-3 hónapon keresztül nem tudtam lábra állni és elhagyni a lakást – volt időm átértékelni az életemet. Ebben a tehetetlen helyzetben komolyan rákényszerültem, arra, hogy egy újfajta hozzáállást alakítsak ki magamnak, mert csak így tudtam „túlélni” és fejlődnöm kellett. Fejlődnöm a gondolataim és az érzelmeim terén. És persze a tudatosságomban! Elkezdtem lépkedni – most már tudom, hogy felfele -, hisz a jelenlegi életem ezt tükrözi.

Időközben azonban, még „megajándékoztam” magam egy méhnyak nyálkahártya rosszindulatú elváltozással is. Miután az élet elém tárta a szomorú jövő lehetőségét, hogy el kell távolítani ezt az elváltozást a méhem egy részével együtt – és így elég csekély marad a valószínűsége annak, hogy lehet gyermekem –, úgy gondoltam, hogy ebbe azért már nem törődöm bele!

Ekkor találkoztam egy olyan céggel, egy olyan lehetőséggel, amelynek termékei egyrészt rohamos javulást – mondhatni gyógyulást – hoztak, másrészt a cég marketingtevékenységébe bekapcsolódva lehetőségem nyílt az emberekkel való foglalkozásra, annak is azon oldalával való tevékenységre, ami már valóban a lélek szintjéről szól.

Mindig is ezt szerettem volna! Imádtam az üzleti megbeszéléseket, kötetlen beszélgetéseket – melyek rendszerint kellemes kávéházakban zajlottak-, ha abba az irányba tudtam terelni, ahol már a beszélgetőpartnerem lelkéről beszélhettünk. Mindeközben boldog voltam, hogy végre azt csinálhatom, amit a legjobban szeretek, és ez a segítő munka!

Időközben megszületett a gyönyörű kisfiam, aki akkori életem legnagyobb tanítójává vált, főleg a válásom után! Ő is üvöltött éjszakánként a félelemtől. És én válaszokat akartam adni neki nyugtató tabletták helyett! Így hát elkezdtem magam képezni.

Kislánykoromtól voltak érzékeken túli érzékeléseim, rendszerezni vágytam a tudást, szomjaztam a spiritualitást.

27 évesen részt vettem egy Reiki tanfolyamon, majd tanultam kineziológiát, de mindig valami számomra biztosabb módszer után kutattam. Több személyiségfejlesztő tanfolyamot elvégeztem különféle témakörökben, hallgattam alkalmazott pszichológiát, majd parapszichológus végzettséget szereztem a Szintézis Szabadegyetemen. Voltam  Agykontroll tanfolyamon Dr. Domján Lászlónál és tanultam Spirituális Választerápiát. Aztán eljutottam arra a szintre, hogy már „csak” mint alternatív gyógyító tevékenykedtem és a Teremtővel dolgoztam a mindennapokban.

Aztán egy nap elmentem egy ThetaHealing® tanfolyamra, mert hallottam, hogy a „Thetások” is a Teremtővel dolgoznak…

Magával sodort, lenyűgözött a rendszer! Meggyőzött a módszer, amivel ott találkoztam! Elköteleztem magam végleg. Ez az, amivel tökéletesen tudok azonosulni, ez az a módszer, amit oly régóta kerestem.

Jelenleg ThetaHealing® konzulensként és oktatóként tevékenykedem. 

A legfőbb tanítom azonban, ahogy általában lenni szokott, maga az élet volt. Az elmúlt évek alatt folyamatosan hozta a lehetőségeket, a tanulni valókat, a könyveket, melyekből folyamatosan képeztem és képzem magam. Aztán a klienseim által megtanultam meglátni azt is, hogy hol van még az én életemben is további tanulnivalóm.

Közben újra családot alapítottam, ami már tényleg egy igazi család, benne a kisfiammal, a férjemmel, aki az én szellemi társam, az igaz barátom, a szerelmem és a tanítóm, és a gyönyörű lányommal, aki segít az első 21 évem hiányosságait, sérüléseit meggyógyítani a szeretete által.

A „változni vágyókat” segítem legjobb tudásom szerint. Aki hozzám fordul, azzal szívesen eljátszom azt az illúziót, hogy ő épp most tanulja azt, amit amúgy is tud. Hisz én csak eszébe juttatom azt a tudást, ami már amúgy is az övé.

„Ha a tanítvány lélekben készen áll, megjelenik a tanító is”.

Miért olyan fontos határ a 7. év még?

A csecsemők uralkodó agyhulláma 2 éves koráig a delta agyhullám, ami az alvást segíti elő. És tényleg. Hiszen mindannyian azt tapasztaljuk, hogy a babák eleinte nagyon sokat – a nap legnagyobb részében – alszanak. Aztán 7 éves korukig a théta agyhullám válik uralkodóvá, ami szintén az alvás egyik szakasza és egyben a Forrással való kapcsolódást teszi lehetővé. Az alfa agyhullám a meditációt és a relaxált állapotok felvételét segíti. A béta a gondolkodást, és a kommunikációt támogatja.

7 éves korig mindenki nyitott tudattalannal rendelkezik a theta állapot uralkodó mivolta miatt. Ez azt jelenti, hogy nem csak az a pozitívumát vagyunk képesek elérni, mint például a legfőbb igazságokhoz való hozzáférés és a tudatosság, valamint a Teremtővel való folyamatos kapcsolódás megléte, hanem az árnyékát is tapasztaljuk. Ez pedig az, hogy minden, ami a környezetünkben a szavak, a gondolatok és a cselekedetek szintjén ér bennünket, az válogatás nélkül kerül be az elme tudattalan tárházába.

Gondold végig, mi minden ér egy gyermeket 7 éves koráig.

Már a fogantatás körül sem biztos, hogy minden a legtökéletesebben zajlott – tudva, hogy a párok először nem is terveznek gyermeket, vagy legalább is nem pont akkor, amikor jön. Na de, ha nem is ilyen messziről nézzük – bár nagyon fontos lenne -, nem minden családtag szolgál tökéletes mintával. Ezen kívül sokan jártak bölcsödébe, óvodába és bizony hét évesen már iskolába is. A kispajtások, a gondozók, pedagógusok mind-mind hatással voltak/vannak egy gyermek tudattalanjának formálásában, ugyanis minden, de minden korlát nélkül kerül be „oda”a külvilágból.

És, hogy ez miért fontos? Mert itt bújnak meg azok a mondatok, hogy: „hülye vagyok”, „csúnya vagyok”, „kicsi vagyok”, „engem nem szeret senki”, „nem vagyok elég jó”, stb. Bizony ezek és az ehhez hasonló gondolatok 98 %-ban határozzák meg azt, hogy milyen valóságot élünk, milyen események történnek velünk a hétköznapokban.

Most vetítsd át magadra ezt a gondolatmenetet – ha eddig csak a gyermekeidre gondoltál -, hiszen Te is voltál gyermek.

7 éves kor körül zár be a tudattalan és szivárog onnan életünk végéig minden 7 éves korig begyűjtött „igazság” hitként, meggyőződésként és alkotja a világunkat. Ezért látjuk ugyanazokat a dolgokat annyi féleképp, ahányan vagyunk, mert a hitrendszereink szemüvegén keresztül szűrűnk.

A válásom körül egy ember – akinek nagy befolyása volt ezrek felett-, azt mondta az „olyan sokat dolgozom, és nem a fiammal vagyok” lelkiismeret furdalástól fájó lelkemnek, hogy a kisfiam 7 éves koráig azt tehetek Vele, amit akarok, mert nem fog emlékezni rá. Most már tudom, hogy mekkorát tévedett. Persze akkor sem tudtam volna többet lenni Vele, de a jelenben van eszköz a kezemben, amivel azokat a „hibákat” amelyek aztán érzelmileg fájóan megérintettek a Kisfiam 7 éves koráig, akár a saját 7 éves koromig, azonnal és visszafordíthatatlanul helyre tudjam állítani. Azért így sokkal nyugodtabban alszom…

Nincs tér, sem idő. Csak az itt és most van, melyben rendelkezésemre álló technikákkal „kijavítom” ezeket a hibákat a tudatosság egy másik szintjén. Erre nem csak én vagyok képes. Bárki használhatja ezt az erőt, mely valójában a testünk önműködése, annak tudatos segítségül hívása. Ez a ThetaHealing®. Gyere, tanuld meg.

Szeretettel: Annamari

Gyakran állítjuk, hogy az „Ittmaradottak” magukat siratják szeretteik elvesztése kapcsán és ezzel önsajnálatukat és önzőségüket fejezik ki. Sokféle ítélkezés jelenhet még meg a gyásszal kapcsolatban. Valójában örülni kellene annak, hogy az elhunyt – a rend részeként – a létezés egy más minőségét tapasztalva, halad az útján.

Amiért valójában sírunk a hozzátartozóink halála kapcsán, az a lelkünk attól való félelme, hogy a létezés rendjében mikor leszünk újra egy létidőben, egyszerre együtt jelen az elvesztett Szeretteinkkel – akár a Földön, akár máshol. Gondolkozz el ezen, de jobb, ha beleérzel.

 Szeretettel: Annamari

Olyan sok felesleges fogadalmat teszünk ilyenkor, amikor megfúj bennünket az Óévbúcsúztató szele. A szilveszteri mulatságok velejárója az a sok sületlenség, amiket ígérgetünk magunknak, vagy másoknak, hogy „leszokunk a dohányzásról”, vagy „lefogyunk”. Mindezek a fogalmak teljesen feleslegesek, hisz minden eskü, fogadalom épp a korlátozó mivolta miatt kötelez bennünket arra, hogy megszegjük őket. Azaz, épp az ellenkezőjét teremted annak, amire ígéretet tettél.

Hagyd el ezeket! Sőt, engedd el azokat a korlátozásokat, melyeket eddig halmoztál fel és már nem szolgál Téged, beleértve a korlátozó csoporttudatosságokat is, melyek már készek a változásra.

Kívánom erre a kezdetre azt, hogy a Teremtő szemén keresztül nézve Magad új megértéssel fordulj Magadhoz, ezáltal a Teremtőhöz. Az öröm útján járva teremtsd a Teremtővel társ teremtve az életedben azt, amit tapasztalni szeretnél és Neked a legjobb, legboldogabb.

Íme mindehhez az említett gondolatindító:

„Barátom kinyitotta a felesége komódjának fiókját és egy selyempapírba tett kis csomagot vett elő. Ez nem akármilyen csomag volt, hanem egy kis csomag izgalmas fehérneművel. Eltávolította a papírt és megtekintette a selymet és a csipkét. Ezt akkor vették, amikor először voltak New Yorkban. Ez kb. 8 vagy 9 éve volt. És a felesége sosem viselte. Egy különleges alkalomra szerette volna felvenni. Odament az ágyhoz és a fehérneműt a többi holmihoz tette, amelyeket a temetkezési vállalattól hozott haza. A felesége már halott volt. Amikor hozzám fordult azt mondta:

„Ne tartogass semmit egy különleges alkalomra: amíg élsz, minden nap egy különleges alkalom.”

Még mindig ezekre a szavakra gondolok. .. Ezek változtatták meg az életem. Ma sokkal többet olvasok, mint korábban és kevesebbet takarítok. Kiülök a teraszomra és élvezem a tájat anélkül, hogy a kertben lévő gazra figyelnék. Több időt töltök a családommal, a barátaimmal és kevesebbet a munkával. Megértettem, hogy az élet tapasztalatok gyűjteménye, és ezt értékelni kell.

 Mostantól nem tartogatok semmit későbbre. Minden nap használom a kristálypoharaimat. Ha arra vágyom, felveszem az új zakómat, amikor a szupermarketba megyek. Ha kedvem tartja, használom a kedvenc illataimat ahelyett, hogy azokat ünnepnapokra tartogatnám. Az olyan mondatokat, mint például „majd egy napon” vagy „egyik nap” – eltűntek a szótáramból. Ha érdekel, akkor a dolgokat itt és most nézem, hallom és teszem. Nem tudom mit gondolt volna a barátom felesége, ha tudta volna, hogy holnap már nem lesz többé – holnap, amit mi gyakran túl könnyen veszünk. Talán felhívott volna egy régi barátot, hogy kiengesztelje őket, vagy bocsánatot kérjen régi viszálykodások miatt. Az a gondolat, hogy talán egy kínai étterembe ment volna (a kínai a kedvenc étele volt) nagyon tetszik nekem. Ezek azok a kis elintézetlen dolgok, melyek nagyon zavarnának, ha tudnám, hogy a napjaim meg vannak számlálva.

 Az is idegesítene, ha azokat az embereket nem látnám többé, akiket én „egyik nap” fel akartam hívni és azok a megíratlan levelek is, melyeket „egy napon” meg akartam írni. Idegesít, hogy a hozzátartozóimnak nem mondtam elégszer, hogy mennyire szeretem őket. Most már nem mulasztok el, nem tolok- és nem halogatok semmit, ami az életünkbe örömöt és nevetést hozhat. Azt mondom magamnak, hogy minden nap, minden óra és minden perc különleges.”

Mindenkinek Tudatos, Békés, Boldog Új Évet Kívánok!

Szeretettel: Annamari

Materiális és spirituális lények vagyunk, mely aspektusaink között az elengedhetetlen kapcsolatot az energetikai rendszerünk teszi lehetővé. Ez a rendszer olyan alapelvekből, eszközökből és szabályokból álló működőképes egység, amely lehetővé teszi, hogy saját jólétünk érdekében minden én- részünkkel kapcsolatba tudjunk lépni.

Ez a rendszer egyik összetevője harminckét csakra rendszere.

A harminckét energiaközpont közül 12 közvetlenül a fizika testtel hozható összefüggésbe, a többi húsz központ a spirituális síkon helyezkedik el.

A csakrák a fizikai síkon szabályozzák, fenntartják és irányítják a kapcsolatot lényünk megnyilvánulásai között, a testünk, elménk és a lelkünk között. Méretük és funkciójuk szerint megkülönböztetünk nagy és kis csakrákat.

Fizikai megjelenítődésük szerit hét csakra ténylegesen a fizikai testben van A többi öt csakra csak bizonytalanul kapcsolódik a materiális részünkhöz, ennek ellenére nagyon fontos szerepet tölt be.

Azt is fontos megemlíteni, hogy mindegyik csakra rendelkezik elülső- és hátoldallal, más néven érzelmi – és akarati oldallal. A csakrák kapcsolódnak a szerveinkkel a fizikai testben.

A hét fő csakra:

1.    Gyökércsakra
2.    Hasi csakra
3.    Köldökcsakra
4.    Szívcsakra
5.    Torokcsakra
6.    Homlokcsakra
7.    Koronacsakra

A csakrákhoz két fényáramlat is tartozik, az ida és a pingala, , amely a gerincoszlopon felfele kígyózik a csakrák körül. A középső csatorna a susumna a gerincoszlop mentén helyezkedik el. Áramlás közben az isteni világosság dimenziói felé nyit kaput.

Az energiarendszer másik eleme az Aura.

Minden csakrához tartozik egy energiamező, egy erőtér, az aura, melyet a hozzá tartozó csakra lát el energiával. Ezek az aurarétegek egymással is összefüggésben, átjárhatóságban, kapcsolatban vannak. Vagyis mind a hét csakrának van

Az energiarendszer harmadik eleme a meridiánok.

A meridiánok fénypályák, tizenkét ismert meridiánt különböztetünk meg. A meridiánok segítenek az energiát áramoltatni a fejtől a lábig, a lábtól a mellkasig és tovább, a karoktól az ujjakig és az ujjaktól a fejig keringtetve az életenergiát.

A csakrák vonják be a testbe az energiát, a meridiánok pedig eljuttatják az összes sejthez a testben. Amennyiben ebben az áramlásban zavar keletkezik és ez az állapot tartósan fennáll, a test és a lélek rossz közérzettel, fájdalommal, betegséggel reagál.

Az energiarendszer negyedik eleme a Kundaliní.

A kundaliní egy univerzális fogalom, amelyet a megvilágosodás elsöprő erejére alkalmazunk.

Sakti Istennő – az első rendű női teremtő erő – a gyökércsakrában három és félszer a Sivalingam köré tekeredő kígyó felébred és csakráról csakrára kúszik, hogy aztán a koronacsakrában találkozzon a párjával Sivával és vele egyesülve elérje a megvilágosodás és áldás állapotát.

Én a parapszichológia vizsgálati alany oldalán állva ötvözöm ezen észleléseimet a hagyományos pszichológiai elemekkel. A kliensekkel való beszélgetéseimet – üléseket – szintézisbe hozom minden olyan hasonló észlelés alapú módszerrel, mint például a ThetaHealing® módszere, melynél hatékonyabb módszerrel még nem volt szerencsém találkozni a folyamatos  keresési és tanulási folyamataim alatt.